Sorozatgyilkosok hátborzongató utolsó mondatai

 A sorozatgyilkosok olyan tetteket visznek véghez, amiket mi, többi ember, nem hogy megérteni, elképzelni sem tudunk. Némelyik elkövető pontosan úgy is hagyja el a világot, ahogyan élt benne: utolsó szavaival jeges rémületet és döbbenetet hagyva maga után.
 Peter Kürten
 
A düsseldorfi vámpírként elhíresült Kürten csaknem 60 ember szexuális bántalmazásáért és meggyilkolásáért felel, a vádak szerint egyiküknek a véréből is ivott, innen ragadt rá a hátborzongató név.
A férfi látszólag teljesen normális életet élt, miközben férfiak, nők és gyerekek életét oltotta ki brutális módon, és nem félt többször visszatérni a helyszínre – egyszer még egy rendőrrel is szóba elegyedett az egyik gyilkosság helyszínén, minden bizonnyal kéjes élvezettel töltötte el a rá irányuló figyelem, illetve a fájdalom és a rettenet, amit maga után hagy.
A férfi végül szinte véletlenek sorozatának köszönhetően bukott le, és 1931. július 2-án, guillotine-nal végezték ki.
Bár értelemszerűen a korabeli sajtó eléggé felkapta az esetet, utolsó szavai állítólag valóban ezek voltak: „Mondja csak! Miután levágták a fejemet, képes leszek még hallani, csak legalább egy pillanatig is? Hogy halljam, ahogy a saját vérem kibugyog a nyakamon keresztül? Örömteli módja lenne a többi örömök befejezésének.”

Peter Manuel

A birkenshaw-i bestia legalább hét ember erőszakolt és gyilkolt meg, mielőtt 1958. július 11-én felakasztották.
A támadások brutalitása miatt sokan máig Skócia legkegyetlenebb sorozatgyilkosaként emlegetik, cinizmusa és mások iránti érzéketlensége pedig akkor is megmutatkozott, mikor a bitófához vezették: „Kapcsold be a rádiót, akkor csendben távozom” – mondta az őrnek.
A feljegyzések nem szólnak arról, hogy vajon teljesítették-e a bestia utolsó kívánságát, de az biztos, hogy ha szólt is a rádió, nem sokáig élvezhette a zenét: haláltusája rövöd volt, a börtön orvosa 24 másodperccel később megállapította a halál beálltát, és Manuelt még az nap egy jeltelen sírba temették, a börtön falának közelében.

Marcel Petiot

A felszínen megmutatkozó eleganciáját és a mélyben megbúvó kegyetlenségét is jól mutatja a név, amin Marcel Petiot hírhedté vált: doktor Sátán.
A férfit már fiatalon mentális betegséggel diagnosztizálták, és állapotán az sem segített, hogy az I. világháború alatt szoltált a seregben. Később mégis elvégezte az orvosi egyetemet, de főleg kábítószerekkel és illegális abortuszokkal foglalkozott.
A második világháború alatt a férfi jó üzletet látott abban, hogy a kiszolgáltatottakon nyerészkedjen: pénzért kínált a zsidóknak menekülési útvonalakat a németek elől, és ekkor már sorozatosan szedte áldozatait is. Végül 27 gyilkosságért ítélték el, de ő maga 60-at is beismert.
Áldozatai közül sokat a saját lakásában rejtegetett, az elviselhetetlen szag hívta fel rá a szomszédok figyelmét. 1946-ban végezték ki, lefejezése előtt azt mondta: „Uraim, van az Önök számára egy utolsó jótanácsom! Nézzenek félre, mert ez nem lesz szép látvány!”

H.H. Holmes

Holmes áldozatait a saját maga által, gyilkolásra, és a holttestek megsemmisítésére tervezett szállodájában végezte ki, ami aztán ihletet adott számos irodalmi alkotásnak, és megjelent a filmvásznon is, a gyilkos kastély ötlete például nemrég az American Horror Story íróinak fantáziáját is megragadta.
Holmes nem csak megkínozta áldozatait a meggyilkolásuk előtt, brutális, embertelen módszereket használt a holttestek megsemmisítésére is. 1894. november 17-én kapták el Bostonban, és végül ’96-ban akasztották fel az elkövetett rémségekért.
Utolsói szavai állítólag ezek voltak: „Nem kell kapkodni, nehogy elfuseráljátok a dolgot!”
Halála után még egyetlen, végső, bizarr fordulattal tett meg mindent azért, hogy teljes értetlenséget és döbbenetet hagyjon maga után: saját kérésére testét egy több tonnás betontömbbe temették el.
forrás:bien.hu