Titkok birodalma : Útmutató fáklya az aranykapu mellett

Titkok birodalma : Útmutató fáklya az aranykapu mellett:  Mintegy 30 millió európai áramlott 1820-tól kezdve 100 év alatt az Egyesült államokba a világtörténelem egyik legnagyobb népvándorlása sorá...

Furcsán ment az autó, nem hitt a szemének, mikor felnyitotta a motorháztetőt

Ha furcsán jár a motor, vagy épp egyszerűen csak nem úgy megy az autó, mint megszoktuk, annak ezer oka lehet.
Az alábbi sofőr is csak az okot szerette volna kideríteni, mikor felcsapta a motorháztetőt, ám ilyen problémára valószínűleg nem számított.
A motortérbe ugyanis egy kígyó, nevezetesen egy királypiton költözött be, amely rácsavarodott mindenre, amit csak ért, és többek közt ezért járt furcsán a motor.

Nem ilyen problémára számított, mikor kinyitott a motorháztetőt (Fotó: Facebook/Omro Police Department)

Végül a rendőrség és egy kígyószakértő segítségével, több óra szenvedés után tudták kiszabadítani a pitont, amely köszöni szépen, jól van, csak nagyon fáradt.

Nem ilyen problémára számított, mikor kinyitott a motorháztetőt (Fotó: Facebook/Omro Police Department)

Nem ilyen problémára számított, mikor kinyitott a motorháztetőt (Fotó: Facebook/Omro Police Department)

forrás:automotor.hu

Így strandoltak dédanyáink Siófokon és Fonyódon.

Közép-Európa legnagyobb tava évszázadokon át inkább csak halászati szempontból bírt jelentőséggel. A 19. század végén kezdtek egyes fürdő- és nyaralóhelyek - Balatonfüred és Siófok - virágzásnak indulni.

Ez lassú folyamat volt: az első komolyabb magánvillák és korszerűbb parti nyaralók megjelenésére még a 20. századig várni kellett.

A Balaton száz évvel ezelőtt

Valójában a szélesebb közönség számára elérhető fürdőélet és a nyaralókultúra csak az 1960-as években alakult ki. Ekkorra épült meg mintegy 15 ezer nyaraló, üdülő és szálló a part menti településeken. Az 1920-as és 1930-as években még csak az arisztokrácia és a polgárság gazdagabb rétege engedhette meg magának, hogy a magyar tenger partján nyaraljon. Mivel azonban a vasúti megállókból löszfalakon és ligeteken keresztül lehetett csak a partra jutni, a tehetősebbek inkább a külföldi nyaralásra szavaztak. Az alábbi képeken azt a Balatont láthatod, mely még nem volt túlzsúfolva, illetve hírből sem ismerte a part menti büféket és a bikinit.
Az 1917-es siófoki nyár büszkén pózoló fiatalemberei és csinos kamaszlányai - természetesen sokat takaró fürdőruhában, kísérettel.
 
A homokban heverve napfürdőzni történelmi kortól független kikapcsolódás.
 
Családi pihenés a siófoki strandon 1917-ben. A meztelen felsőtest csak a legkisebbeknek megengedett.
 
Ki mondta, hogy a strandoláshoz kötelező a fürdőruha? A fotó 1921-ben készült.
 
Siófok 1921-ben már a Balaton fővárosának számított.
 
Szántódi strandolás 1928 júliusában. A kutyus nem kifejezetten örül a csoportképnek.
  
1930-ban már az első virágmintás fürdőruhák is feltűntek Balatonbogláron.
 
A homokvárépítés 1931-ben éppen olyan élvezetes volt, mint napjainkban.
 
Magassarkú és napernyő a fürdőruhához - a Fonyód környéki lányok már 1934-ben is értették a divatot.
forrás:femina.hu

Az MIT 1973-ban megjósolta a világvégét, és jól halad a beteljesedés

Az MIT tudósai 1973-ban leültek, hogy számítógépen modellezzék a globális gazdaság növekedésének következő évtizedeit, az algoritmusok azonban egészen meglepő eredményre jutottak:

arra, hogy 2040 körül vége lesz a Ma ismert emberi civilizációnak.

Nemrég újra előkerült ez a jóslat, mert nagyon úgy tűnik, hogy jó úton haladunk a beteljesítése felé.

A világ legnagyobb gondolkodóit, egykori vezetőit és tudósait tömörítő Római Klub kérte fel az MIT-n kutató Jay Forrestert, hogy készítse el a fenntartható növekedés szimulációját. Forrester a számítástechnika elismert úttörője, elsőként foglalkozott rendszerdinamikai folyamatokkal, eleinte vállalati környezetben. A Római Klubnak elvégzett munkájával, amelyben a világgazdaság, a populáció és a környezettan komplex összefüggéseit vizsgálta, letette a globális modellezés alapjait.

A World One nevű program a világon elsőként tekintett rá egyetlen összefüggő rendszerként a világra. Ausztrália akkori legerősebb számítógépén futtatták le a modellt. Jóslatában az első jelentős mérföldkő 2020-ban érkezik el, amikor drámai mértékben csökken az emberiség életminősége, amit többek közt a rendelkezésükre álló élőhely és az elérhető élelmiszerek mennyisége, minősége határoz meg. Ebben meghatározó a szennyezés növekvő mértéke, és a számítógép szerint 2020-ban már olyan súlyos lesz a helyzet, hogy emberek tömegei halnak majd meg miatta.
Már akkor megemlítettek a tévés beszámolókban, hogy többet kell foglalkozni a szemét kezelésével, újrahasznosításával és a globális légkör védelmével. Azt is megállapították a Római klub tagjai, hogy megoldásnak globálisnak kell lennie, ezt nem lehet egy-egy országra bízni.
A jóslat szerint az emberi populáció a szennyezések hatására kisebbre fog zsugorodni, mint amekkora az 1900-as években volt, ami nagyjából 1,6 milliárd fő lehetett, szemben a mai közel 8 milliárddal. Akkoriban úgy számolták, hogy a 2040-es évekre rá sem lehet majd ismerni a civilizációnkra, és ez némi politikai átrendeződéssel is együtt jár majd. Alexander King, a Római Klub alapítója és vezetője úgy fogalmazott, hogy a nemzeteknek lépésről lépésre eltűnik majd a szuverenitása.

Fotó: Bloomberg / Getty Images Hungary

Könnyen lehet, hogy az emberiség létszámával kapcsolatban téved az 1973-as modell, mert az ENSZ szerint 2040-re a 9 milliárdot is meghaladja az emberiség létszáma. Ugyanakkor a világszervezet egészségügyi szárnya, a WHO is fordulópontként jelölte meg ezeket a dátumokat egy 2016-os jelentésében a világ demográfiai helyzetével kapcsolatban: a világ leggazdagabb országaiban a lakosság egyötöde nyugdíjaskorú lesz 2020-ban, és a babyboom-generáció legfiatalabb tagjai is 85 évesek lesznek 2040-re. Mindez nagy terhet ró majd a fiatalabb, dolgozó generációkra.

2020-ra 2,1 milliárd fő lesz 65 évnél idősebb.

Az életminőséggel kapcsolatban még nagyobb az esélye annak, hogy beteljesedik a jóslat. A világ lakosságának jelentős része szennyezett levegőt kénytelen belélegezni, százmilliók nem jutnak rendes ivóvízhez, életeket veszélyeztetnek az erdőtüzek, a szélsőséges hőség. A kulcsfontosságú természeti erőforrásokhoz pedig az emberiség egyre kisebb aránya fér hozzá. A globális felmelegedés által okozott szélsőséges időjárás pedig sok régióban az élelmiszer-ellátást fenyegeti.
forrás: https://index.hu

Nők, akik csak azért is gyógyítani akartak

A kor, amelyben éltek, nem könnyítette meg a dolgukat, pusztán csak azért, mert nőnek születtek. De nem adták fel, ha rögös úton is, de végül valóra tudták váltani álmaikat, ráadásul orvosként, ápolónőként is a legjobbak közé emelkedtek, és kitaposták az utat az utánuk jövőknek.

Hosszú évszázadokon keresztül teljesen elképzelhetetlen volt az, hogy egy nő orvosként dolgozzon. Bár az ókori Rómában volt idő, amikor bárki, nő vagy férfi, szabadon orvossá minősíthette saját magát, de aztán a középkorban ez egyre nehezebbé, majd teljesen lehetetlenné vált, hisz a nők nem vehettek részt az egyetemi képzésben, ha gyógyítással akartak foglalkozni, bábák és javasasszonyok lehettek csak

1322-ben öt nőt állítottak bíróság elé Párizsban, mert engedély nélkül orvosként dolgoztak.  Egyikük Jacqueline Felicie de Almania volt, és a vádiratban ilyesmik szerepeltek:  „…megvizsgálta a betegek vizeletét, kézbe vette csuklójukat és kitapintotta pulzusukat, hozzányúlt testükhöz és végtagjaikhoz…”  A doktornő arra hivatkozott, hogy ő jobban meg tudja vizsgálni a női betegeket, hisz megvizsgálhatja a mellüket, hasukat, lábukat, amit egy férfi orvos nem tehetett meg. A törvényszék azonban őt és négy társát is elítélte, hiába is tanúskodott több beteg is mellettük.  „Bizonyos, hogy egy férfiú, aki járatos a gyógyítás említett művészetében, a betegeket mindig jobban fogja kezelni, mint akármelyik asszony” – állt az ítéletben.

Hisztéria és petefészek-kiírtás

A nőkhöz páciensként is sokáig meglehetősen távolságtartással viszonyultak az orvosok. A női betegségekkel kapcsolatban is sokáig úgy tartották, hogy a nők csak túlreagálják a panaszaikat, számos lelki betegség okozójának a méhet és petefészkeket tartották, a hisztéria szó is a görög hysteria, méh szóból ered.
Még a 19. században is gyakori eljárás volt még enyhébb panaszok, például fájdalmas menstruáció esetén is, a petefészek eltávolítása. Sőt, 1872-től egy amerikai sebész népszerűsítette a „normális petefészek-kiírtást”, vagyis a teljesen egészséges petefészkek eltávolítását, hisztériás, hűtlen, boldogtalan asszonyok panaszainak enyhítésére. A nőgyógyászati problémák kezelése sokáig megmaradt középkori szinten, végeztek például érvágást, kezelték a méhszájat izzó vassal, sőt még piócákat is helyeztek a méhszájra, hogy ezzel csökkentsék a duzzanatot, a gyulladást. A kezelést végző orvosok figyelmét felhívták arra, hogy a piócákat a kezelés kezdetén és végén is gondosan meg kell számolni, nehogy menet közben elvesszen belőlük.

A köztiszteletben álló orvosról halála után derült ki, hogy nő volt

Az első modern értelemben vett orvosnő tulajdonképpen egy férfi volt, pontosabban a kortársai úgy hitték férfi. Dr. James Barryről ugyanis, aki Edinburgh-ban végezte az orvosi egyetemet, orvosként bejárta a Brit Birodalmat, ott volt a waterlooi csatában, dolgozott Dél-Afrikában és Kanadában,  csak a boncolása során derült ki, hogy valójában nő volt.
A kutatások kiderítették, hogy Dr. James Barry 1790-ben született az Ír-szigeten, Cork-ban Margaret Bulkley-ként, később felvette néhai nagybátyja nevét, és 50 évvel azelőtt, mielőtt egy nő hivatalosan is orvos lehetett, az edinburgh-i egyetem elvégzése után orvos lett. Egész életében férfiként járt-kelt a világban, csak néhányan tudták, ki is ő valójában, a boncolása során kiderült, hogy egyszer gyermeke is született.

James Berry, az első orvosnő (Fotó: Comedy Central)

Kicsi termetét és nőies vonásait viselkedésével próbálta ellensúlyozni, gyakran volt rossz modorú, közönséges és olykor erőszakos. Dél-Afrikában híres volt arról, hogy ordítozott a betegekkel, összevitázott a főnökeivel és mérgében gyógyszeres üvegeket vágott a falhoz. Mindemellett gyakorlott sebész volt, aki az elsők között végzett császármetszést, fontosnak tartotta a higiénia betartását, és ezen a téren reformernek is számított, hisz abban az időben erre még nem fordítottak túl sok figyelmet.
Az Egyesült Államokban Elizabeth Blackwell volt az első nő, aki orvosként végzett. Miután mindenhonnan elutasították kérelmét, végül egy New York-i főiskolára vették fel, de ott sem  volt könnyű dolga. Diszkriminációval és számtalan akadállyal kellett szembenéznie. Az órákon külön kellett ülnie a többiektől, és gyakran ki is tiltották a laborokból, a helyiek pedig rossz szemmel néztek rá, amiért más utat választott magának, mint akkoriban azt egy nőtől elvárták.
Blackwellnek végül sikerült kivívnia társai és tanárai elismerését, amikor az évfolyamából elsőként 1849-ban megszerezte orvosi diplomáját. Később párizsi és londoni kórházakban dolgozott, hogy gyakorlatot szerezzen, de az orvosok itt is főleg ápolói és szülészeti feladatokat adtak neki. A kórházakban gyakran tapasztalta, hogy maguk az orvosok okoznak számos fertőzést azzal, hogy nem mossák meg a kezüket a páciensek között, ezért munkája során nagy figyelmet szentelt a személyes higiénia és a megelőzés fontosságának hangsúlyozására.

Elizabeth Blackwell

A Lámpás Hölgy

A világ leghíresebb ápolónője, így emlegetik Florence Nightingale-t, akiről film is készült, és akinek egy múzeum is emléket állít Londonban, a Temze partján, épp szemben a parlament épületével.

A 19. század elején egy középosztálybeli nőtől azt várták el, hogy házasodjon jól, nevelje a gyerekeit és gondoskodjon családjáról. Florence Nihtingale azonban úgy érezte, hogy ő valami másra hivatott, és Isten azt kéri tőle, hogy életét mások szolgálatába állítsa. Akkoriban a nővérek megítélése nem volt túl jó, úgy tartották, az ápolók lecsúszott, tanulatlan, iszákos nők, akik nem igazán törődnek a betegekkel. Neki köszönhető, hogy az ápolónői szakma tiszteletreméltó foglalkozás lett, és 1860-ban ő alapította meg az első nővérképző iskolát.

Fotó: The Print Collector/Getty Images

Az 1853-ban kitörő Krími-háború idején Nightingale-t kérték fel az ápolónői feladatok koordinálására. Volt is dolga bőven, a több ezer sebesült ugyanis szörnyű körülmények között volt kénytelen szenvedni. Nightingale javított a higiéniai viszonyokon és az élelmezésen, és munkája nyomán sokat javult a betegek állapota. Csak úgy emlegették, a Lámpás Hölgy, ugyanis a sebesültek állapotát nemcsak nappal, hanem éjszaka is folyamatosan ellenőrizte. Fáradhatatlanul küzdött azért, hogy a kórházak javítsanak az egészségügyi ellátás minőségén, terveket dolgozott ki az ápolás minőségének javítására, több mint 200 tanulmányt, könyvet, újságcikket írt, és megteremtette az ápolástant. Már életében is elismerték, számos kitüntetést kapott, az első nő volt, aki megkapta az angol Becsületrendet, minden év május 12-én, az ő születésnapján ünneplik az Ápolók Világnapját.

A magyar egészségügy pionírjai

Florence Nightingale előtt jó pár évvel Magyarországnak már volt egy főápolónője. Kossuth Lajos legfiatalabb lánytestvére, Zsuzsanna 1849-ben azt a feladatot kapta, hogy a szabadságharc idején szervezze meg a katonai kórházakat, ugyanis az akkori intézmények nem tudták a sebesültek ellátását megoldani. Az 1831-es kolerajárvány idején már egyszer dolgozott együtt bátyjával, aki akkor a felvidéki kolerajárvány kormánybiztosaként igyekezett segíteni a betegeket és családjukat. Kossuth Zsuzsanna az ország első főápolónőjeként bejárta az egész országot, nemcsak kórházakat hozott létre és ellenőrizte a meglévők működését, de ő maga is ápolta a betegeket. Tiszteletére születésnapja, február 19-e a Magyar Ápolók Napja.
 A nagytétényi gróf Hugonnai Kálmán ötödik gyermekére, Vilmára is hasonló sors várt, mint akkoriban, a 19. század második felében a jómódú családok lánygyermekire. Korai házasság és nyugodt, többnyire unalmas élet egy jómódú férj mellett. Vilma, ahogy azt várták tőle, 18 évesen férjhez is ment, és született egy gyermeke. Egyhangú napjait csak a könyvek dobták fel valamelyest. Elsősorban a természettudományok érdekelték, régóta dédelgetett álma volt, hogy orvos legyen. Akkoriban azonban itthon még a nők nem járhattak egyetemre, egy újságcikkben azonban meglátta, hogy Svájcban, a zürichi egyetemen külföldiek, sőt nők is tanulhatnak. Eladta a családi ékszereit, és 1872-ben megkezdte orvosi tanulmányait.
Az egyetem elvégzése után másfél évig dolgozott a zürichi klinikán, de 1879-ben hazajött, hogy tudásával itthon segítsen. Diplomáját azonban nem ismerték el, csak bábaasszonyként engedték dolgozni. Közben ismeretterjesztő előadások keretében egészségtant, betegápolást, gyermekgondozást tanított, könyveket, cikkeket írt, majd újra kérvényezte diplomája elfogadását. Végül, miután mindenből újra le kellett itthon vizsgáznia, 50 évesen hivatalosan is megkezdhette orvosi munkáját. Családi tragédiák után – második férjét és tőle született kislányát is elvesztette – 67 évesen újra iskolapadba ült, és elvégezte a katonaorvosi tanfolyamot, és az első világháború alatt 14 településen létesített betegápolói állomásokat.
Most csak néhányat mutattunk be azok közül a bátor és elhivatott nők közül, akik beírták nevüket az orvoslás történetébe. Minden történet más és más, egy azonban közös ezekben a fantasztikus nőkben, jobbá tették a világot, annak ellenére is, hogy a világ akkor nem éppen ezt várta tőlük.
forrás:nlcafé

Mintegy tíz év után derült fény a lelet rendkívüli titkára.

2003-at írtunk, amikor is a chilei Atacama-sivatag felderítői egy cseppet sem hétköznapi csontvázra bukkantak, majd megkezdődtek, és csaknem tíz évig tartottak a találgatások: vajon földönkívülivel, majommal vagy emberrel van dolguk?

Több hetet felölelő, intenzív DNS-vizsgálatok során végül kiderítették, hogy a mindössze 15 centiméteres, hosszúkás koponyájú, hatalmas szemlyukkal rendelkező, fura szerzet egy ritka genetikai betegségben szenvedett, nőnemű emberi magzat.

Több genetikai mutációja is lehetett

A Kaliforniai Egyetem San Franciscói Intézménye és a Stanford Egyetem tanulmányát a Genome Research szaklapban publikálták, melyben kifejtették, hogy Ata - így nevezték el az apró kis lényt - valószínűleg koraszülöttként jött a világra, ráadásul több genetikai mutációja lehetett, melyek többek között csont- és koponyatorzulást okoztak.

Felettébb érdekes, hogy, bár több genetikai mutáció felelős lehet a gerinc és a csontok torzulásáért, a kutatók mostanáig nem láttak ehhez fogható fejlődési zavarokat. Ata csontvázát csimpánzok és rhesusmajmok génjeihez hasonlították, így derült fény emberi mivoltára. A geográfiai vizsgálatokból pedig megállapították, hogy Chilében született, és nőnemű volt.
Már az első feltárások meglepetést okoztak, a mini csontváznak 12 helyett ugyanis csak tíz bordapárja volt. Ralp Lacman, csontszakértő szerint Ata térdlemezei leginkább egy hat-hét éves gyerekéhez hasonlóak, ugyanakkor Lacman kizártnak tartja, hogy ennyire bizarr deformációkkal ilyen sokáig élt volna. Annál is inkább, mivel a leletet La Noriában, a sivatag egyik kietlen városában találták, ahol egykor nitrátot bányásztak. Ez minden bizonnyal közrejátszott a születés előtti DNS-károsodásban.
forrás:femina.hu

Az ügyvéd, aki véletlenül agyonlőtte magát, miközben bebizonyította, hogy valaki véletlenül agyonlőtte magát

Ritkán van olyan, hogy egy cikkbe fölösleges egy betűt is írni, mert a cím és az ajánló mindent elmond. De azért jegyezzük meg Clement Vallandigham nevét, aki élete végéig harcolt az igazságért. A szó szoros értelmében, mert akkor is azt kereste, amikor véletlenül megölte magát. De igaza lett! Kevesen mennének el idáig a védencükért, és Vallandighammel sem az igazságérzete végzett, csak egy csúnya véletlen. 

1871 júliusában a korábban kongresszusi képviselőként, de akkor már ügyvédként dolgozó Vallandigham a védence, Thomas McGehan ügyében érvelt az ohiói Lebanon bírósága előtt. McGehant gyilkossággal vádolták, mivel egy kocsmai bunyó során az ellenfele, Tom Myers halálos lövést kapott. Vallandigham azzal érvelt, hogy nem McGehan ölte meg az áldozatot, hanem Myers pisztolya sült el, amikor elő akarta rántani, hogy megölje McGehant.

Clement Vallandigham

Fotó: Wikipedia

Vallandigham nem ócska kifogásokkal próbálta mosdatni a védencét; alaposan utánajárt az ügynek. Több ballisztikai kísérletet is végzett, hogy igazolja, csakugyan Myers lőtte meg magát. Egy ilyen vizsgálatnál a társa figyelmeztette:

– Val, három töltény is van a fegyveredben. Jobb, ha kiüríted.
– Ugyan miért?
– Hogy megelőzzük a baleseteket. Véletlenül lelőheted magad.
– Ettől nem tartanék. Elég régóta cipelek magammal pisztolyokat ahhoz, hogy megijedjek egy töltött fegyvertől a zsebemben.

Ekkor még nem is történt semmi baj. A két férfi visszament a hotelbe, ahol megszálltak, ahol Vallandigham letette a töltött pisztolyt az asztalra – az üres fegyver mellé, amit korábban a bíróságon használt. Később, amikor ügyvéd kollégáinak akarta bemutatni, hogy Myers hogyan lőhette meg magát, miközben előrántotta a pisztolyt, véletlenül a töltött fegyvert kapta föl az asztalról. Bedugta a zsebébe, előrántotta, és a hasa felé célzott.

Tessék, így tartotta Myers a fegyvert!

– mondta Vallandigham, majd meghúzta a ravaszt.
Dörrenés, villanás.

Úristen, meglőttem magam!

A halálos sebet kapott Vallandigham a következő 12 órát barátok, riporterek, orvosok és bámészkodók gyűrűjében töltötte. Nem tudták kioperálni belőle a golyót, ugyanis nem találták. A cellájából kirángatott McGehan elsírta magát, amikor meglátta a vérben úszó ügyvédjét.

Elképzelhető, hogy tévedek, de szilárd a hitem a jó öreg presbiteriánus meggyőződésben, miszerint minden eleve elrendeltetett.

– mondta Vallandigham a halálos ágyán. Hát, csakugyan van valami sorsszerű abban, hogy valaki véletlenül agyonlövi magát, miközben azt akarta bebizonyítani, hogy valaki véletlenül agyonlőtte magát. De a halála nem volt értelmetlen, mert McGehant a bíróság fölmentette és szabadlábra helyezte; alighanem meggyőzte őket az indirekt bizonyítási eljárás.

Epilógus

McGehan négy évvel később halt meg.
Egy kocsmai lövöldözésben.
forrás:index.hu

Fejbe vágták, zseni lett tőle

Megvan a Mi kell a nőnek című film, amiben Mel Gibsont áramütés éri, és ettől elkezdi hallani a nők gondolatait? Vagy a Coming out című magyar vígjáték, amiben Csányi Sándor változik melegből heteróvá egy fejbevágástól? Esetleg a Bosszúállók első része, amiben az univerzum leghatalmasabb varázstárgyának az agykontrollját töri meg egy jól irányzott pofon? Úgy tűnik, az ilyen banális módon szerzett szuperképességek a lusta forgatókönyvírók legjobb barátai - azonban meglepő módon ilyesmi a valóságban is létezik.

Fotó: Index

A jelenséget szerzett savant-szindrómának nevezik, és az orvostudomány nagyjából 30-40 esetről tud, mindegyiknél a fejet ért trauma és az azzal járó kisebb agysérülés vezetett valamilyen matematikai vagy művészi tehetség hirtelen megjelenéséhez. Ezek jellemzően más mentális képességek csökkenésével vagy zavarával járnak, nagyjából úgy, ahogy az Esőember című filmben láthattuk Dustin Hoffman zseniális alakítását. Aki a szerepe szerint ugyan autista volt, a filmbeli karakter ihletője, Kim Peek viszont nem az, hanem savant-szindrómás (született, nem a sokkal ritkább szerzett). A savantizmust egyébként sokszor összekeverik az autizmussal, és a helyzetet bonyolítja, hogy az esetek nagyjából felénél a két rendellenesség egyszerre van jelen.

A szerzett savant-szindróma egyik leghíresebb esete Orlando Serrell, akit 10 évesen egy baseball-labda talált halántékon, és azóta egyfajta élő öröknaptárként bármilyen dátumról meg tudja mondani, hogy az milyen napra esett. Nem memorizált hozzá naptárakat, nincsen semmi trükkje a kiszámolására, azt mondja, egyszerűen csak megjelenik előtte a válasz. Derek Amato 40 évesen egy úszómedence betonjába verte be a fejét, és amikor a súlyos agyrázkódásából felépült, azt vette észre, hogy virtuóz módon tud zongorázni (előtte sosem tanult zenét). Jason Padgett egy kocsmai verekedésben szerzett csúnya fejsérülést, azóta a világot fraktálok formájában látja, és egyedülálló módon képes lerajzolni is a végtelenül komplex geometriai alakzatokat. Leigh Erceg az agysérülése után hirtelen festőművész lett, egyedi stílusának titka, hogy saját bevallása szerint látja a zene hangjait és hallja a színeket. De magyar eset is van: Hágen András egy focimeccsen törte be a fejét 19 évesen, hetekig tartották mesterséges kómában, és amikor felébredt, az addig a gimnáziumban többször megbukott srác hirtelen elkezdte átlátni a matematikát. Azóta több publikációja is megjelent szaklapokban, valószínűségszámítási és játékelméleti témákban.

Leigh Erceg

Fotó: Facebook

Az orvostudomány egyelőre nem ismeri pontosan a szindróma hátterét, de jó néhány dolgot sikerült már kiderítenie róla. Az összes ilyen dokumentált esetnél a bal agyfélteke sérült meg, és a jobb oldal aktivitása növekedett. Azt valószínűsítik, hogy a sérülés hatására az agy éppen olyan területeken igyekezett a kieső aktivitást pótolni, amelyek a kreativitásért, az emlékezetért, vagy éppen a matematikai képességekért felelnek, és a szerzett savant-szindrómásoknál egy a felturbózott agyterület lett a domináns. A jelenséget valamennyire modellezni is sikerült: egy kísérletben a résztvevők bal agyféltekéjét alacsony frekvenciás elektromágneses hullámokkal kapcsolták ki ideiglenesen, és a túlkompenzáló jobb agyfélteke meglepő képességeket mutatott, például a tesztalanyok sokkal gyorsabban tudtak megszámolni dolgokat.
Ez viszont azt is jelenti, hogy mindannyiunkban elképesztő kihasználatlan szellemi kapacitás szunnyad, és ha a tudomány eljut addig, hogy ezt biztonságosan fel lehet ébreszteni, az egészen elképzelhetetlen áttörést hozhat az élet minden területén: képzeljenek csak el egy olyan világot, ahol mindenki – a mai fogalmaink szerint legalábbis – zseni.
forrás:index.hu

Rettenetes görcsökkel ment vécére, ikreket szült. De a legnagyobb döbbenet még csak ez után 3 nappal történt

A születés csodája.

Alig múlt 19 éves Claire Evans, amikor szklerózis multiplexszel diagnosztizálták. Erre a krónikus gyulladásos betegségre a tudomány mai állása szerint nincs gyógymód, a tünetek csak enyhíthetők. A brit lány panaszait csökkentették a gyógyszerek, öt hónap után elég jól lett ahhoz, hogy normális életet tudjon élni, bár tisztában volt vele, a betegség bármikor rosszabbodhat.

Amikor a munkahelyén megismerte Pault, és elkezdtek találkozgatni, a betegsége szinte teljesen megszűnt. Négy év után megszületett kisfiuk, Harry. Ám a szülés után egy évvel a szklerózis multiplex kiújult. Claire jobb oldala lebénult, kerekesszékbe kényszerült. A mozgáshiány és a felírt szteroidok hatására Claire jó pár kilót felszedett. Aztán egy éjjel nagyon komoly alhasi görcsre ébredt, muszáj volt kimennie vécére. Erősen vérzett, és akkor hirtelen rájött, szülési fájdalmai vannak. "Úrsten, szülni fogok" - kiáltotta. Mire Paul berohant, addigra az első baba már kint is volt. Aztán hamarosan a második baba is világra jött, egy kisfiú. Paul kihívta a mentőket, akik bevitték feleségét és az ikreket a kórházba. Bár Macie és Charlie egészségesek voltak, de mivel kis súllyal születtek, inkubátorba kerültek.

 

Már az ikrek születése is maga volt a csoda, de ami ezek után történt, az minden képzeletet felülmúl. Claire alig három órája hozta világra a babákat, a kórházi ágyon feküdt, Paul fogta a kezét - és Claire nem akarta elhinni, de hónapok óta először hirtelen érezni kezdte férje érintését. Pár nappal később már a lábait is érezte, és nem csak talpra tudott állni, de körbe tudott sétálni a szobában. Egy héttel később újra tudott autót vezetni, el tudta látni saját magát és gyermekeit is, teljesen egyedül.

Mi ez, ha nem a születés csodája?

 forrás:http://blikkruzs.blikk.hu

Lépfene, himlő, szén-dioxid: ha felolvad a permafroszt, nekünk annyi

A globális felmelegedés a sarkvidéken sokkal látványosabb eredményeket produkál, mint a Föld többi részén. Az örök fagy birodalma csaknem száz évvel korábban kezdett el felolvadni, mint amire a klímakutatók eddig számítottak, a helyi lakosok pedig már a saját bőrükön is érzik a klímaváltozás hatását. A sarkvidéken a téli átlaghőmérséklet általában -20 Celsius fok környékén mozog, idén azonban meglepően enyhe tél köszöntött be északon: volt olyan nap, amikor alig csökkent fagypont alá a hőmérséklet.
A NASA mérései szerint a sarkvidéken nem szokatlanok a melegebb telek, de itt már a -10 fok is enyhének számít, a fagypont környéki hőmérséklet pedig már valóságos kánikula, ráadásul a melegebb téli időszakok az elmúlt harminc évben sűrűbben fordulnak elő, és egyre tovább tartanak. Ez nem csak azt jelenti, hogy a sarkkörön túl a tél közepén már beköszöntött a bikiniszezon, hanem azt is, hogy a jég ott is elkezd olvadni, ahol eddig az örök fagy uralkodott, a mélyéből pedig olyan dolgok kerülnek elő, amelyek közül még a bubópestis a legkevésbé ijesztő: egyre több szén-dioxid és metán kerül a Föld légkörébe, ami tovább gyorsítja a globális felmelegedést, emiatt pedig az olvadás is gyorsul.

Mirelit lépfene

Hétköznapi körülmények között a permafroszt felső fél méteres rétege nyaranta megolvad, de a klímaváltozás hatására ennél jóval mélyebben olvad fel a talaj. Bár az egész világon érezhetjük a globális felmelegedés hatását, a sarkkörön túl háromszor olyan gyorsan melegszik a környezet, mint máshol. A fagyos talaj ideális környezetet biztosít a mikrobáknak és a vírusoknak, így Jean-Michel Claverie, az Aix-Marseille Egyetem biológusa szerint könnyen lehet, hogy a felengedő rétegekből emberre is veszélyes kórokozók kerülhetnek elő – mint ahogy az meg is történt Oroszországban. A huszadik század elején több mint egymillió rénszarvas pusztult el lépfenében, az olvadás következtében pedig tavalyelőtt felszínre is került közülük jó néhány, a tetemek pedig még mindig fertőzőek voltak: a kórnak egy tizenkét éves szibériai fiú esett áldozatul, húsz embert pedig kórházi kezelésre szorult, de a kutatók attól tartanak, hogy a jég az anthraxon túl is tartogat még meglepetéseket.
Legyen szó akár emberről, akár állatról, a tartósan fagyott talajba csak sekély sírokat lehet vájni – így pedig az olvadással elég hamar felszínre kerül, amit eltemettek. Van is minek előkerülnie: Szibériában a fekete himlő ugyanúgy pusztított, mint a lépfene vagy a bubópestis, Alaszkában pedig a spanyolnáthát okozó vírus került elő a fagyott talajból. Szibériában 2016-ban már fertőzött is a pestis: egy tízéves gyereket szállítottak kórházba, miután egy mormota nyúzása közben elkapta a betegséget (bár arról nem lehet tudni, hogy a mormota vajon a permafroszt olvadása miatt fertőződött-e meg, vagy sem). Összesen tizenheten fertőződtek meg, de már ez is elég volt ahhoz, hogy kisebbfajta pánik törjön ki, és összesen tizenötezer adag vakcinát szállítottak a Kos-Agacsi járásba, ahol az eset történt. Nem biztos, hogy az így előkerülő kórokozók képesek fertőzni: az Alaszkában feltárt influenzavírusból például már csak DNS-töredékek maradtak, így önmagában nem okozhatott betegséget (bár a kutatók ez alapján megállapították, hogy egy különösen fertőző vírustörzsről volt szó), de mint a szibériai lépfene esete is mutatja, nem lehetetlen, hogy akár 75 év után is előkerüljön valami fertőző a jég alól.

Zombivírusok

Hiába a szkepticizmus, vannak olyan vírusok, amelyek képesek azután is fertőzni, hogy hosszú éveket töltöttek a fagyott talajban: Jean-Michel Claverie és Chantal Abergel mikrobiológusok épp két ilyenre bukkantak a permafrosztban. A vírusok nem csupán egy harmincezer éve fagyott mintából kerültek elő, hanem óriásiak is, és még mindig veszélyt jelentenek az amőbákra. A két kutató a permafroszt olvadásának egészségügyi kockázataira figyelmeztet: attól tartanak, hogy olyan betegségek is előkerülhetnek, amelyeket már elfeledett az emberiség, és miután gyorsul az olvadás, egyre többen vándorolhatnak az eddig fagyott tájakra az ásványkincsek bányászatáért – így pedig, ha megfertőződnek, az egész világon széthurcolhatják a kórt. Claverie elsősorban a fekete himlő újbóli elterjedésétől tart.

Egyre gyorsul az olvadás

Az elmúlt négy évből három melegrekordokat döntögetett a sarkvidéken, és nagyon úgy tűnik, hogy a 2018-as év is a legmelegebbek közé fog tartozni (nem is csoda, ha olvad az örök fagy: idén nyáron már a sarkkörön is harminc fokot mértek). Emberemlékezet óta először fordult elő, hogy messze az északi sarkkörön túl, Cserszkijben nem fagyott meg a talaj a téli időszakban, Szergej Zimov klímakutató szerint pedig ez is arra utal, hogy nagyobb a baj, mint eddig hittük, és rövid időn belül elképesztő mennyiségű metán és szén-dioxid jut majd a légkörbe.
Ted Schuur, az Észak-Arizonai Egyetem permafroszt-szakértője szerint is mérföldkőhöz érkeztünk: a felmelegedés legalább a hetvenes évek óta tart a sarkkörön, az viszont, hogy az örök fagy birodalmában télen is csak a sár az úr, legalább olyan figyelmeztető jel, mint amikor a szén-dioxid koncentrációja átlépte a légkörben a 400 ppm-et. Vladimir Romanovsky, az Alaszkai Egyetem permafroszt-szakértője szerint is felgyorsultak a változások a sarkvidéken. 2014 előtt kivétel nélkül minden évben január közepén köszöntött be a teljesen fagyos állapot, ez az időszak azóta februárra vagy márciusra tolódott ki, vagy, ahogy Zimov is megfigyelte, idén első ízben el is maradt.

Ördögi kör

Ha megszűnik a permafroszt, öngerjesztő folyamat indulhat be: az ember által a légkörbe juttatott gázok mellett újabb forrásból táplálkozhat az üvegházhatás, ez pedig egész évben fáradhatatlanul termeli majd a szén-dioxidot és a metánt. A talajban található mikrobák télen sem állnak majd le: a sárban jól érzik magukat, emellett pedig egyre mélyebben olvadhat fel a jég, így egyre több üvegházhatású gáz kerülhet a légkörbe. Pontos adatokkal senki nem tud szolgálni, hiszen ilyesmi még nem történt az emberiség története során, de becslések alapján 2300-ig csak a permafroszt felengedésével 68 és 208 gigatonna közötti szén-dioxid kerülhet a légkörbe, ez pedig akár 1,69 fokos felmelegedéshez is vezethet. Ben Gaglioti, a Lamont-Doherty Obszervatórium kutatója szerint a tőzeg gátolta meg, hogy az eddigi felmelegedés felolvassza az örökfagyot, ha azonban a réteg megsérül, a talaj is felolvad, és indulhat a végtelen ciklus.
Ahogy a mostani hőhullám is jól mutatja, a melegebb időjárással gyakoribbá válnak az erdőtüzek is: Svédországban sosem ütött még ki annyi tűz, mint idén, ez pedig az örökfagy megmaradásához nélkülözhetetlen tőzeget is pusztítja. A tűzvész után hátramaradt felperzselt föld ráadásul jobban is melegszik, mint az erdős területek, ezzel is siettetve a permafroszt eltűnését. Az északon élők már így is érzik a változások hatását: a föld megsüllyed, a termokarsztos tavak kiszáradnak, az épületek megdőlnek.
Bár az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület valós veszélyként ismeri el a klímaváltozáson belül a permafrosztot érintő változásokat, pontosan senki sem tudja, hogy ez milyen veszélyeket rejt magában: az eddigi modellek alapján az örökfagynak még jó száz éven keresztül nem lett volna szabad felolvadnia, de a fagy léte túl sok tényezőtől függ, ezeket pedig David Lawrence klímakutató szerint még jó darabig nem tudjuk mind figyelembe venni. Mire észrevesszük, hogy valami megváltozott, a folyamat már elindult, Lawrence pedig úgy gondolja, hogy a törvényhozók nem mérik fel, mekkora veszélyeket rejt magában, ha kiolvad a föld.
forrás: https://qubit.hu

Anomáliák, UFO-k és idegen építmények a Holdon

Az amatőr csillagászok az utóbbi években számos érdekes felfedezést tettek a Holdon és annak felszínén. Pedig nekik nincsenek műholdjaik égi kísérőnk körül, mint a Nemzetközi Űrhivatalnak...

A hivatalos csillagászok és az űrhivatal csak az unalmas, valójában rajtuk kívül senkit sem érdeklő dolgokat vizsgálják a Holdon. A furcsa anomáliákat, idegenszerű struktúrákat már nem kutatják olyan lelkesen.
Az összeesküvés-elméletek terjesztői szerint ez nem egyéni döntés, hanem inkább felsőbb utasítás lehet, ugyanis a felsőbb körökben is tisztában vannak azokkal a furcsa dolgokkal, amelyek a Holdon vannak.

Jimmy Roberts nevű UFO-vadász készített egy érdekes összeállítást a Holddal kapcsolatos anomáliákról, városokról, repülő tárgyakról és a többi különös dologról, amiket az utóbbi években az amatőrök fedeztek fel.

forrás:faktor.hu

Tengeri szörnyek

A legtöbb teljesen ártalmatlan, de rémisztésben nagyon otthon vannak.


forrás:http://toochee.reblog.hu

Érdekes világ: képek, amelyek megváltoztatták az életünket

A világ napról napra meg tud lepni minket, sajnos nem mindig pozitív értelemben. Rengeteg fontos pillanat volt az érdekes világunkban, amely alapjaiban határozta meg egy teljes bolygó jövőjét. Némely képek láttán sírtak, másokén nevettek, a hatás mindkét esetben leírhatatlan.

Családi ölelés a pusztító tornádó után Alabamában, 2012

Az ifjabbik John F. Kennedy szalutál az apja állami temetésén

Felrobban a Hindenburg zeppelin, 1937

Síró nő a 2011-es japán cunami rombolása után

A Hannah trópusi vihar átsöpört Haitin, 2008

Partraszálló katona, D-Day

Az afgán férfi teával kínálja az amerikai katonát Afganisztánban, 2009

A katolikus feleség és a protestáns férj a 19. századi sírjaikban sem engedik, hogy elválasszák őket

Forrás:http://all-that-is-interesting.com

Hétfőn még barátnő volt, szerdán menyasszony, csütörtökön hajnalban már feleségként gyászolt

A lesújtó hét Michelle White és Scott Plumley számára egy pokolian rossz hírrel kezdődött augusztus elején. A férfinél negyedik stádiumú rákot diagnosztizáltak, és ott helyben közölték vele, hogy napjai lehetnek hátra. Két éve alkottak egy párt, egy ideje már az esküvőre gyűjtöttek, ám azon a hétfőn temetés járt a fejükben – írja a Mirror.
 

A 32 éves Michelle és 41 éves párja Bristolban éltek, a férfi először júliusban panaszkodott az emésztésére. A gyomorfekélyre felírt gyógyszer nem volt hatásos, augusztus 10-én Michelle otthonukban a földön fekve találta kedvesét, akit az ájultság kerülgetett a fájdalomtól. Azonnal kórházba szállították, ahol a hétvégén kiderült, jóval nagyobb a baj.
Scott ágya körül augusztus 13-ának délutánján sorban álltak az orvosok, akik kegyetlen hírrel szolgáltak. A férfi utolsó stádiumú nyelőcsőrákban szenved, napjai lehetnek hátra.
„Azt kérdeztem, mennyi időnk van még, arra számítottam, az mondják, néhány hónap. Hazavihettem volna, de ők az mondták, maximum hetek, de lehet, hogy csak napok” – mondta Michelle, akinek fejében két dolog járt: értesíteni kell a férfi családját, és mielőbb összeházasodni vele.
Az esküvőre félre tett pénzt így az esküvőre költötték végül. Michelle és Scott a kórházban esküdött örök hűséget. A nő minden követ megmozgatott, hogy a férfi rokonságából, baráti köréből minél többen ott lehessenek a nagy napon. Az utolsón.

Szerdán déltől voltak házasok, de 13 órával azután, hogy kimondták a boldogító igent, Scott meghalt.
„Rosszul érezte magát. Aztán éjjel fél 2-kor kicsit megnyugodott. Nagyon fárasztó napon volt túl, nagyon érzelmes napon. Mellette ültem, fogtam a kezét. Mosolygott, és azt mondogatta, hogy sajnálja, és hogy szeret. Aztán hármat sóhajtott, én megcsókoltam, és azt mondtam: ’Rendben szívem, elég volt a fájdalomból’” – mesélte a nő, már Mrs. Michelle Plumley-ként.
forrás:ripost.hu

A nagymama azt hitte, hogy halálos beteg. Sokkot kapot, amikor kiderült, hogy miért van rosszul

Nem akarta elhinni...

Alison Dent és párja, Robert, el voltak ragadtatva, amikor megtudták, hogy hamarosan nagyszülők lesznek. Alison boldogsága azonban elég rövidke volt, hiszen a hír után nem sokkal súlyos fájdalmakat kezdett tapasztalni a hasában.

Alison mindig is küzdött egészségügyi gondokkal. Nem sokkal azután, hogy egyetlen gyermeküknek, Kylie-nak életet adott, egyik éjjel arra ébredt, hogy vérrel áztatott ágyneműben fekszik.

Kiderült, hogy a méhnyak sejtjeinek egy része rendellenessé fajult és azok egy részét el is kellett távolítani. Ez az jelentette, hogy Alison-nak már nem lehetett több gyermeke. Bár szerettek volna még babát, elfogadták a tényt és egyetlen lányukat, Kylie-t végtelen szeretetükkel nevelték fel.

“Két hónappal Kylie nagy bejelentése után – miszerint babát vár- elmentem az orvoshoz, aki IBSZ-t (irritábilis bél szindróma) állapított meg nálam.”

Alison hasa egyre csak nőtt, puffadt, de az orvosok ezt az IBSZ tünetének tudták be és nem foglalkoztak vele különösebben.

“A hasam egyre csak nőtt, a bokáim dagadtak, a mellem is fájt és egyfajta mocorgó érzést tapasztaltam a hasamban.”

A hónapok csak teltek, majd Kylie végre egy gyönyörű kislánynak adott életet. Alison nagyon boldog volt, de egyben félt is, hogy már nem sok időt tölthet együtt az unokájával, hiszen az állapota nem javult, sőt egyre rosszabbul érezte magát.

Ismét orvoshoz fordult és azt gondolta, hogy egy újabb cisztát fognak találni benne. A vizsgálat során azonban olyan dolgot hallott, amire legvadabb álmában sem gondolt volna.

“Ez nem ciszta, hanem egy BABA!”

26 évvel azután, hogy Alison-nak azt mondták, valószínűleg már nem lehet gyermeke, kiderült, hogy mindazok a tünetek, amiket IBSZ-ként diagnosztizáltak nála, valójában a terhesség tünetei voltak.

Ekkor Alison már 32 hetes terhes volt. Mindössze 8 héttel később világra hozta Bobby nevű kisfiukat.

“Azt hittem, hogy haldoklom, miközben valójában ez a tündéri csöppség növekedett bennem.”

(Tudásfája)

1911-ben olyan hőség volt, hogy szó szerint beleőrültek az emberek

A jelenlegi forróságnál is mostohább körülményeket lehetett tapasztalni 1911 júliusában az Egyesült Államok keleti partján, ahol a napokon át tartó hőség több tucat ember halálának okozása mellett sokakat az őrületbe kergetett.

A legforróbb New York-i nyáron Manhattanben, a Pike Streetnél egy fiatalember ugrott le a mólóról a vízbe, miután az árnyas sarkok sem hűsítették le testét. Az ugrás közben ezt kiáltotta: „Nem bírom ezt tovább!” Eközben Harlemben egy munkás akarta magát a vonat elé vetni, őt kényszerzubbonyban vezette el a rendőrség – idézi fel visszaemlékezésében a Múlt-kor történelmi magazin. A New York Tribune napilap akkori cikke szerint egy részeg férfi, aki részben a hőségbe is beleőrült, egy húsdarálóval támadott meg egy rendőrt.
A múltidéző cikk szerint Bostonban mintegy ötezer ember döntött úgy, hogy az otthonaiknál hűvösebb, nyilvános helyeken töltik az éjszakát. Sok csecsemő sem tudot rendesen elaludni, ezért az éjjel nem a csendet hozta el, hanem városszerte a gyereksírás hangját. Sokan az óceánokban, tavakban vagy a folyókban kerestek menedéket a hőség elől, és olykor azt is figyelmen kívül hagyták, hogy nem tudnak úszni.

A városi hatóságok igyekeztek mindent megtenni, hogy a lakosság hőérzete csökkenjen, a tűzcsapokat is sokszor kinyitották, a kocsmatulajdonosok pedig víztartályokat vitettek a parkokba. A korabeli tudósításokat összegyűjtő Múlt-kor azt írja: több utcában az aszfalt megolvadt, szirupos felszínét pedig felszántották a kerekek, illetve a járókelők talpai.
Az 1911-es New York-i csúcshőmérséklet 41 °C volt, Bostonban pedig azóta is rekordnak számít az akkori 40 °C. Ez talán nem is tűnik olyan soknak, de amellett, hogy a 11 napos hőség 5 napon át szinte folyamatosan rekordközelben járt, érdemes felidézni, hogy akkoriban nem létezett a modern légkondicionálás. Most ugyan létezik, de azért akadnak vele problémák.
forrás.hvg.hu

Nyílt levél a lánynak, aki 4 perc 51 másodperc alatt megváltoztatta az életemet

„Kiskamasz voltál, amikor először találkoztunk; a gyerekintenzív osztály kedvenc betege, én pedig kezdő ápolónő. Bárcsak itt lennél még, hogy elmondhassam, milyen hatással volt rám a találkozásunk!”
„Aznap a megszokott és kedvenc ápolóid szabadnapot kaptak a hétvégére, így engem – az újoncot – küldtek be hozzád azzal, hogy felkészítselek a műtétre. Életem legnehezebb feladata volt, hiszen már az első percben világossá vált, hogy sokkal nagyobb rutinod van ebben, mint nekem. Mégis végtelenül kedves és megértő voltál velem, nyitott szívvel fogadtál” – írja a Love What Matters oldalán megosztott nyílt levélben Sarah, akinek vezetéknevét saját kérésére nem hozták nyilvánosságra.

„Emlékszem, a műtéttel kapcsolatban csak annyit kértél tőlem, hogy majd kísérjelek be a műtőbe, és amíg el nem alszol, addig az iPadodon hallgassuk együtt a kedvenc Adele-dalodat. Imádtam a határozottságod, hogy pontosan tudtad, mit akarsz.” Egy órával később, miközben a páros a műtőbe igyekezett, az iPadról Adele When We Were Young című dala szólt.
„Minden tőlem telhetőt megtettem, hogy a hangulat a műtőben fesztelen legyen. Emlékszem, arra kértelek, hogy csináljunk úgy, mintha csak egy koncerten lennénk, és teli torokból énekeljük a refrént az énekessel. Emlékszem, még a kezemet is a magasba emeltem a kedvedért, mintha csak csápolnék. Mielőtt az altatószer hatni kezdett volna, emlékszem, szélesen el is mosolyodtál, én pedig úgy éreztem, teljesítettem a feladatomat.”
Sarah a levél folytatásában arról ír, néhány nappal később a kollégáitól megtudta, hogy a kamaszlány, aki jó ideje küzdött már rákbetegségével, úgy döntött, nem kér több műtétet. „Bátran szembenéztél a betegségeddel, és egy rövid ideig úgy tűnt, sikerül legyőznöd. Aztán a betegség kiújult, és hiába minden igyekezet, tovább is terjedt a testedben. Össze se tudom számolni, hány műtéten lehettél túl, mire találkoztunk. És bár szívből sajnáltam, megértettem, hogy nem akarsz többet. Hogy nem akarsz mellkasi csövet, altatást, se intenzív osztályt.

A lelked még mindig annyira erős volt, de a tested megelégelte a kezeléseket, és ezt te tudtad. Egyszerre csodáltam és tiszteltem a bátor döntésedet.

És egyszerre sirattam is. Nem tudtam nem arra gondolni, ahogy felvidítottad az osztályt a jelenléteddel, ahogy a vidámságoddal erőt adtál a betegtársaidnak. Szebb hellyé tetted a világot minden nap, és remélem, hogy ezt pontosan tudtad is.
Bárcsak itt lennél, hogy mindezt személyesen mondhassam el neked. Bárcsak hallhatnád, mennyire büszke voltam rád a döntésed miatt, amit magadért hoztál. Bárcsak tudnád, hogy azóta képtelen vagyok Adele-t hallgatni úgy, hogy ne te juss eszembe róla. Bárcsak tudnád, mennyire fontos volt nekem az a pillanat, ott a műtőben. Hogy azzal az alig öt perccel megváltoztattad az egész életemet. Köszönöm, hogy ismertelek és sajnálom, hogy nem tehettem érted sokkal, de sokkal többet.”
FORRÁS:NLCAFE.HU

Könnyfakasztó: az egyedülálló apuka nőnek öltözve ment el az anyák napi ünnepségre

Egyedülálló szülőnek lenni a mai világban nem egyszerű feladat, de úgy tűnik, hogy ez az apuka csodásan elboldogul egyedül is.

A 32 éves Chatchai Parnuthai nagyon fontosnak tartja gyermekei boldogságát és nem szeretné, ha bármiben is hiányt szenvednének. Éppen ezért egy egészen extrém tettre szánta el magát: női ruhát öltött egy anyák napi ünnepség alkalmával. Egészen pontosan a fiúk anyukájának öltözött be, aki évekkel ez előtt elhagyta a családot, hogy Európában próbáljon szerencsét. Biztosan sokan meglepődtek az öltözéken, ugyanis egy elég feltűnő, rózsaszín csipkeruhát választott egy hozzáillő pink hajcsattal. Csini!

A két kisfiú, Ozone (5) és Imsome (3) egy igen magányos délutánnak néztek elébe, ugyanis az anyák napja alkalmából rendezett ünnepségre minden tanuló anyukáit meghívták és közös programokat szerveztek neki. Chatchai viszont nem akarta, hogy a fiúk bármiben is hiányt szenvedjenek, ezért a tettek mezejére lépett. És milyen jól tette! A fotók remekül bemutatják, hogy mekkora boldogságot okozott nekik ezzel a meglepetéssel.

Kép: Pretty 52 screenshot

A férfi egyébként elmondta, hogy eléggé zavarban érezte magát, de az, hogy így a fiai nem maradtak ki semmiből, mindenért kárpótolta. Hihetetlenül cukik!

Kép: Pretty 52 screenshot

forrás:noizz.hu