Megvan a Mi kell a nőnek című film, amiben Mel Gibsont áramütés éri,
és ettől elkezdi hallani a nők gondolatait? Vagy a Coming out című
magyar vígjáték, amiben Csányi Sándor változik melegből heteróvá egy
fejbevágástól? Esetleg a Bosszúállók első része, amiben az univerzum
leghatalmasabb varázstárgyának az agykontrollját töri meg egy jól
irányzott pofon? Úgy tűnik, az ilyen banális módon szerzett
szuperképességek a lusta forgatókönyvírók legjobb barátai - azonban
meglepő módon ilyesmi a valóságban is létezik.
A jelenséget
szerzett savant-szindrómának
nevezik, és az orvostudomány nagyjából 30-40 esetről tud, mindegyiknél a
fejet ért trauma és az azzal járó kisebb agysérülés vezetett valamilyen
matematikai vagy művészi tehetség hirtelen megjelenéséhez. Ezek
jellemzően más mentális képességek csökkenésével vagy zavarával járnak,
nagyjából úgy, ahogy az Esőember című filmben láthattuk Dustin Hoffman
zseniális alakítását. Aki a szerepe szerint ugyan autista volt, a
filmbeli karakter ihletője,
Kim Peek
viszont nem az, hanem savant-szindrómás (született, nem a sokkal
ritkább szerzett). A savantizmust egyébként sokszor összekeverik az
autizmussal, és a helyzetet bonyolítja, hogy az esetek nagyjából felénél
a két rendellenesség egyszerre van jelen.
A szerzett savant-szindróma egyik leghíresebb esete
Orlando Serrell,
akit 10 évesen egy baseball-labda talált halántékon, és azóta egyfajta
élő öröknaptárként bármilyen dátumról meg tudja mondani, hogy az milyen
napra esett. Nem memorizált hozzá naptárakat, nincsen semmi trükkje a
kiszámolására, azt mondja, egyszerűen csak megjelenik előtte a válasz.
Derek Amato
40 évesen egy úszómedence betonjába verte be a fejét, és amikor a
súlyos agyrázkódásából felépült, azt vette észre, hogy virtuóz módon tud
zongorázni (előtte sosem tanult zenét).
Jason Padgett
egy kocsmai verekedésben szerzett csúnya fejsérülést, azóta a világot
fraktálok formájában látja, és egyedülálló módon képes lerajzolni is a
végtelenül komplex geometriai alakzatokat.
Leigh Erceg
az agysérülése után hirtelen festőművész lett, egyedi stílusának titka,
hogy saját bevallása szerint látja a zene hangjait és hallja a
színeket. De magyar eset is van:
Hágen András
egy focimeccsen törte be a fejét 19 évesen, hetekig tartották
mesterséges kómában, és amikor felébredt, az addig a gimnáziumban
többször megbukott srác hirtelen elkezdte átlátni a matematikát. Azóta
több publikációja is megjelent szaklapokban, valószínűségszámítási és
játékelméleti témákban.
Az orvostudomány egyelőre
nem ismeri pontosan a szindróma hátterét, de jó néhány dolgot
sikerült már kiderítenie
róla. Az összes ilyen dokumentált esetnél a bal agyfélteke sérült meg,
és a jobb oldal aktivitása növekedett. Azt valószínűsítik, hogy a
sérülés hatására az agy éppen olyan területeken igyekezett a kieső
aktivitást pótolni, amelyek a kreativitásért, az emlékezetért, vagy
éppen a matematikai képességekért felelnek, és a szerzett
savant-szindrómásoknál egy a felturbózott agyterület lett a domináns. A
jelenséget valamennyire
modellezni is sikerült:
egy kísérletben a résztvevők bal agyféltekéjét alacsony frekvenciás
elektromágneses hullámokkal kapcsolták ki ideiglenesen, és a
túlkompenzáló jobb agyfélteke meglepő képességeket mutatott, például a
tesztalanyok sokkal gyorsabban tudtak megszámolni dolgokat.
Ez viszont azt is jelenti, hogy
mindannyiunkban elképesztő kihasználatlan szellemi kapacitás szunnyad,
és ha a tudomány eljut addig, hogy ezt biztonságosan fel lehet
ébreszteni, az egészen elképzelhetetlen áttörést hozhat az élet minden
területén: képzeljenek csak el egy olyan világot, ahol mindenki – a mai
fogalmaink szerint legalábbis – zseni.
forrás:index.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése