Mintegy tíz év után derült fény a lelet rendkívüli titkára.

2003-at írtunk, amikor is a chilei Atacama-sivatag felderítői egy cseppet sem hétköznapi csontvázra bukkantak, majd megkezdődtek, és csaknem tíz évig tartottak a találgatások: vajon földönkívülivel, majommal vagy emberrel van dolguk?

Több hetet felölelő, intenzív DNS-vizsgálatok során végül kiderítették, hogy a mindössze 15 centiméteres, hosszúkás koponyájú, hatalmas szemlyukkal rendelkező, fura szerzet egy ritka genetikai betegségben szenvedett, nőnemű emberi magzat.

Több genetikai mutációja is lehetett

A Kaliforniai Egyetem San Franciscói Intézménye és a Stanford Egyetem tanulmányát a Genome Research szaklapban publikálták, melyben kifejtették, hogy Ata - így nevezték el az apró kis lényt - valószínűleg koraszülöttként jött a világra, ráadásul több genetikai mutációja lehetett, melyek többek között csont- és koponyatorzulást okoztak.

Felettébb érdekes, hogy, bár több genetikai mutáció felelős lehet a gerinc és a csontok torzulásáért, a kutatók mostanáig nem láttak ehhez fogható fejlődési zavarokat. Ata csontvázát csimpánzok és rhesusmajmok génjeihez hasonlították, így derült fény emberi mivoltára. A geográfiai vizsgálatokból pedig megállapították, hogy Chilében született, és nőnemű volt.
Már az első feltárások meglepetést okoztak, a mini csontváznak 12 helyett ugyanis csak tíz bordapárja volt. Ralp Lacman, csontszakértő szerint Ata térdlemezei leginkább egy hat-hét éves gyerekéhez hasonlóak, ugyanakkor Lacman kizártnak tartja, hogy ennyire bizarr deformációkkal ilyen sokáig élt volna. Annál is inkább, mivel a leletet La Noriában, a sivatag egyik kietlen városában találták, ahol egykor nitrátot bányásztak. Ez minden bizonnyal közrejátszott a születés előtti DNS-károsodásban.
forrás:femina.hu