2018. augusztus 21., kedd

Az ügyvéd, aki véletlenül agyonlőtte magát, miközben bebizonyította, hogy valaki véletlenül agyonlőtte magát

Ritkán van olyan, hogy egy cikkbe fölösleges egy betűt is írni, mert a cím és az ajánló mindent elmond. De azért jegyezzük meg Clement Vallandigham nevét, aki élete végéig harcolt az igazságért. A szó szoros értelmében, mert akkor is azt kereste, amikor véletlenül megölte magát. De igaza lett! Kevesen mennének el idáig a védencükért, és Vallandighammel sem az igazságérzete végzett, csak egy csúnya véletlen. 
1871 júliusában a korábban kongresszusi képviselőként, de akkor már ügyvédként dolgozó Vallandigham a védence, Thomas McGehan ügyében érvelt az ohiói Lebanon bírósága előtt. McGehant gyilkossággal vádolták, mivel egy kocsmai bunyó során az ellenfele, Tom Myers halálos lövést kapott. Vallandigham azzal érvelt, hogy nem McGehan ölte meg az áldozatot, hanem Myers pisztolya sült el, amikor elő akarta rántani, hogy megölje McGehant.
Clement Vallandigham
Clement Vallandigham
Fotó: Wikipedia
Vallandigham nem ócska kifogásokkal próbálta mosdatni a védencét; alaposan utánajárt az ügynek. Több ballisztikai kísérletet is végzett, hogy igazolja, csakugyan Myers lőtte meg magát. Egy ilyen vizsgálatnál a társa figyelmeztette:
– Val, három töltény is van a fegyveredben. Jobb, ha kiüríted.
– Ugyan miért?
– Hogy megelőzzük a baleseteket. Véletlenül lelőheted magad.
– Ettől nem tartanék. Elég régóta cipelek magammal pisztolyokat ahhoz, hogy megijedjek egy töltött fegyvertől a zsebemben.
Ekkor még nem is történt semmi baj. A két férfi visszament a hotelbe, ahol megszálltak, ahol Vallandigham letette a töltött pisztolyt az asztalra – az üres fegyver mellé, amit korábban a bíróságon használt. Később, amikor ügyvéd kollégáinak akarta bemutatni, hogy Myers hogyan lőhette meg magát, miközben előrántotta a pisztolyt, véletlenül a töltött fegyvert kapta föl az asztalról. Bedugta a zsebébe, előrántotta, és a hasa felé célzott.
Tessék, így tartotta Myers a fegyvert!
– mondta Vallandigham, majd meghúzta a ravaszt.
Dörrenés, villanás.
Úristen, meglőttem magam!
A halálos sebet kapott Vallandigham a következő 12 órát barátok, riporterek, orvosok és bámészkodók gyűrűjében töltötte. Nem tudták kioperálni belőle a golyót, ugyanis nem találták. A cellájából kirángatott McGehan elsírta magát, amikor meglátta a vérben úszó ügyvédjét.
Elképzelhető, hogy tévedek, de szilárd a hitem a jó öreg presbiteriánus meggyőződésben, miszerint minden eleve elrendeltetett.
– mondta Vallandigham a halálos ágyán. Hát, csakugyan van valami sorsszerű abban, hogy valaki véletlenül agyonlövi magát, miközben azt akarta bebizonyítani, hogy valaki véletlenül agyonlőtte magát. De a halála nem volt értelmetlen, mert McGehant a bíróság fölmentette és szabadlábra helyezte; alighanem meggyőzte őket az indirekt bizonyítási eljárás.

Epilógus

McGehan négy évvel később halt meg.
Egy kocsmai lövöldözésben.
forrás:index.hu

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése